Sympathoadrenal rendszer hipertónia

Thoughts about beta blockers as anti-hypertensive drugs | Cardiologia Hungarica

Nőnek kor nem árt; a megszokás örök varázsát nem koptatja el. William Shakespeare Az életkor egy nőnél nem sokat jelent. A legjobb dallamokat a legöregebb hegedűk játsszák. Ralph Waldo Emerson Nőnek kor nem árt; a megszokás örök varázsát nem koptatja el. Masszi Gabriella A nők kardiovaszkuláris veszélyeztetettsége a menopauza után megközelíti az azonos korú férfiakét. Az epidemiológiai vizsgálatok adatai szerint a rizikófaktorok között a magas sympathoadrenal rendszer hipertónia előfordulási aránya, menopauza után biztosan meg is haladja a férfiak körében észlelt gyakoriságot.

Így a nők életüknek közel egyharmadát posztmenopauzális, azaz hormonhiányos állapotban töltik el.

Thoughts about beta blockers as anti-hypertensive drugs | Cardiologia Hungarica

A menopauzát követően a kardiovaszkuláris megbetegedések aránya ugrásszerűen megnő, és a halálozási statisztikák első helyén a miokardiális infarktus áll nők esetében is. Az epidemiológiai vizsgálatok kimutatásai szerint - bár a diasztolés vérnyomás minden életkorban sympathoadrenal rendszer hipertónia férfiaknál magasabb - a nők szisztolés vérnyomás görbéje 55 éves kor körül keresztezi a férfiak vérnyomásgörbéjét és tartósan magasabb értékeket mutat 1, 2.

A hipertónia az egyik legjelentősebb kockázati tényező, mely a posztmenopauzális nők körében gyakoribb, mint a hasonló korú férfiaknál. Ez az eltérés a magasabb sympathoadrenal rendszer hipertónia tapasztalható: míg és 55 éves kor között minden tizedik, addig 65 éves kor felett már minden harmadik nőnek magas a vérnyomása. A hipertónia kialakulásában az életkoron túl a női nemi hormonok hiánya is szerepet játszhat tekintve az ösztrogén - számos kísérletes és humán vizsgálatban is igazolt - vaszkuloprotektív, vazodilatatív, endotél diszfunkciót javító hatását, melyhez a kardiovaszkuláris rizikó szempontjából lipid és szénhidrát háztartás vonatkozásában is kedvező metabolikus befolyások társulnak.

A hemosztázisra gyakorolt befolyás Janus-arcú lehet, kedvező és kedvezőtlen tényezők eredője fogja megszabni az ösztrogén aktuális hatását 3. A nők kardiovaszkuláris veszélyeztetettségének kérdése azért is különösen fontos, mert manifesztálódott koszorúér megbetegedés esetén a nők betegségének felismerése, kezelése és kimenetele is, úgy tűnik, kedvezőtlenebb, mint a férfiaké A postmenopauzális nők rizikó státuszának befolyásolása a nők speciális helyzetéből fakadóan megkülönböztetett figyelmet érdemel a korai beavatkozásból származó előnyök miatt.

A negyvenéves kor után a petefészkek ösztrogéntermelő képessége fokozatosan csökken a működő folliculusok számának csökkenésével arányosan. Az évek alatt végbemenő folyamat elsősorban atresia következménye, melynek során a születéskor észlelhető millió csírasejtből menarcheban már csak kb. A folliculusok számának csökkenése a A hormonszintek csökkenésével párhuzamosan a menstruáció először csak rendszertelenné válik, majd végleg megszűnik.

A változás kora körül jelentkező klinikai tünetek sympathoadrenal rendszer hipertónia az ösztrogén hiányára vezethetők vissza. Számos megnyilvánulási formája vazomotoros, neuroendokrin, urogenitalis, kötőszöveti, valamint az érrendszer működési zavaraival hozható összefüggésbe.

Az ösztrogénhiányos állapot változatos tünetei hőhullámokban, álmatlanságban, a kedélyállapot zavaraiban nyilvánulhatnak meg, a koncentrálóképesség, a memória és a kognitív funkciók csökkenése mellett, melyek önbizalomhiányhoz, tartós depresszív állapothoz vezethetnek.

HYPERTONIA ÉS NEPHROLOGIA A Magyar Hypertonia Társaság és a Magyar Nephrologiai Társaság lapja

A genitalis tractus atrophiája mellett inkontinencia is megjelenhet. Mindezekkel együtt a koszorúér megbetegedés rizikófaktorai - a hipertónia, a lipidprofil kedvezőtlen irányú változása, az elhízás, a csökkent glukóz-tolerancia és inzulin-rezisztencia kialakulása - az ösztrogén hiányos állapotnak szerves részét képezhetik a posztmenopauzában 6.

Az ösztrogén hatásainak rendkívül széles skáláját ismertük már meg, melyeknek alapját a testszerte elhelyezkedő ösztrogén receptorok és a fehérjeszintézisen vagy szintézisgátláson alapuló hatásmechanizmusok képezik. Az intracellulárisan elhelyezkedő alfa- és béta- receptorokat nyugalmi állapotban ún. A megfelelő hormon jelenlétében a receptor aktiválódása mellet a hősokk fehérje leválik, és a hormon-receptor komplex a sejtmagban a DNS megfelelő kötőhelyéhez kapcsolódva transzkripcióval génátírás útján messenger RNS-t képez.

A képződött mesenger RNS végül a sympathoadrenal rendszer hipertónia spcifikus fehérjék szintézisének serkentését, ill. Ösztrogén receptorok nemcsak az elsődleges sympathoadrenal rendszer hipertónia szervekben találhatók. Nagy számban mutathatók ki a csontokban, a bőrben, a májban, az agyban, a szívben, az erek falában stb. A lokális hatásokban alapvetően két válaszreakció típust különíthetünk el: 1 nongenom típusú, percen belül kialakuló 2 ösztrogén hatások, melynek ioncsatornákon gyakorolt behatások és 3 a NO felszabadításra vezethetők vissza pl.

  • Nyugtató hipertónia
  • A fizikai rehabilitációs magas vérnyomás, magas vérnyomás
  • Skizofrénia magas vérnyomás
  • Hipertónia a menopauza után

Ösztrogén jelenlétében NOs aktiválásával vasorelaxaló hatású nitrogénmonoxid jön létre, mely hatását guanilátcikláz aktiválása során cGMP jelenlétében csökkent Ca ion beáramlás és Ca ion sejten belüli felszabadulás mellett relaxacióban fejti ki. Számos kísérlet és humán vizsgálat is igazolta az ösztrogénnek ezt a közvetelen, az erek falára kifejtett vasodilatatív hatását.

A kutatások a relaxaciós készség fokozódását, az erek tónusának modulálását, az áramlás növekedését igazolták. E hatások a kardiovaszkuláris rendszer védelmét szolgálják. A 17 beta ösztradiol ilyen típusú hatásait érfali simaizomsejtekem. Ez a közismert szteroid receptorokra jellemző a magas vérnyomás tünetei kezelési következményeket okoznak mechanizmus.

A lipid profil ösztrogén hatására kedvező irányban változik. A hepatikus LDL receptorszint növelés a plazma LDL koleszterin szintet csökkenti, a lipoprotein lipáz gátlás és az apolipoprotein A-szintézis fokozás pedig a HDL koleszterin szint növekedését idézi elő. A triglicerid szint p. A vizsgálatok szerint a thrombogen lipoprotein A-szint is csökken további kedvező hatást gyakorolva a sympathoadrenal rendszer hipertónia protekcióra.

A cukoranyagcserében az inzulinszint csökkentésével és az inzulin érzékenység fokozásával a kedvezőtlen metabolikus helyzetet tovább javíthatja 8. A metabolikus tényezők kedvező változására prospektív randomizált vizsgálat eredménye is támpontot ad; ezt tanúsítja a PEPI vizsgálat, melyben a hormonpótlás kardiovaszkuláris rizikó faktoraira gyakorolt hatásait egészséges, posztmenopauzális korba érkezett nő részvételével elemzték placebo kontrolláltan, 4 vizsgálati ágon.

A vizsgálat utánkövetési ideje 3,5 év volt. A kedvező lipid parameterek mellett összkoleszterin és LDL koleszterin szint csökkenés,HDL koleszterinszint emelkedés nőtt az inzulin érzékenység és a vérnyomás nem változott 9.

A hemosztázisra gyakorolt hatások összetettek.

sympathoadrenal rendszer hipertónia

A plasminogen aktivátor inhibitor-1 és a fibrinogén szint csökkenése mellett - antithrombotikus hatás - a VII faktor szintjének növekedését és az antithrombin III szint csökkenését figyelték meg, melyek a thrombogenitást fokozhatják, ugyanakkor a gyulladás finom markere, a CRP szintje nő, és e tényezők együttesen aktuális paraméterek között a thromboemboliás események bekövetkeztét siettethetik. Az ösztrogén hatásainak tisztázásában sok kérdés megválaszolatlan még.

Direkt vasodilatatív és a hosszabb távú érhatásaik alapján az endotéliumra gyakorolt védő hatások eredőjeként az arterioszklerózis kialakulását és progresszióját feltartóztató mechanizmusokra derült már fény.

sympathoadrenal rendszer hipertónia

Azonban az eddig lezárult prospektív, randomizált primer és szekunder prevenciós vizsgálatok, a primer prevenciós WHI Women. Mai tudásunk szerint hormonpótló kezelés kardiovaszkuláris szempontból sem primer, sem szekunder prevenció céljából nem indítható III-as osztály A szintű ajánlás Hazai szakmai berkekben rugalmasan menopausalis hormon terápiára változtatták az elnevezést is a hormonpótló kezelés helyett. Raeven már ban leírta bizonyos rizikófaktorok gyakori együttes jelenlététazonban a postmenopauzális metabolikus szindróma gondolatát Spencer és munkatársai vetették fel ben A hipertónia, obesitás, insulin rezisztencia, károsodott endotél sympathoadrenal rendszer hipertónia tirglicerid és LDL koleszterinszint emelkedés, fibrinogén és húgysavszint emelkedés hyperinzulinaemia, fokozott plasminogén aktivátor inhibitor szint kialakulás jellemzi.

Az obesitas önmagában szimpatikus aktivációval jár, különösen a vese szintjén, ami fokozott renin kiáramláshoz vezet, és ezzel is hipertónia kialakulását segíti elő A menopausa utáni metabolikus szindroma kialakulásában központi szerepet játszik a glukóz metabolizmus megváltozása. Az ovárium funkciójának kimerülése kezdetben a glukóz stimulálta inzulin szekréció csökkenésével jár 12ez pedig hiperglikémiát tart fenn, ami az ateroszklerózis kialakulásában szerepet játszik, és hiperinzulinémiához is vezet.

Menopausában jelentősen nő a diabetes mellitus incidenciájaaz pedig ismert tény, hogy a II-es típusú diabetesben szenvedő nők halálozása hátterében fele részben szív és érrendszeri ok áll. Esélyeiket is úgy kell tekintenünk, mintha már egy miokardiális infarktust elszenvedtek volna Mindezek alapján felismerték, hogy a klimaktérium a a magas vérnyomás gyógynövényei a cerebrális és a perifériás érbetegség szempontjából fokozott kockázatot jelent.

A változás korát kísérő számos anatómiai és élettani változásra derült fény. A bal kamra falának megvastagodása, vagyis a balkamrai sympathoadrenal rendszer hipertónia remodelling, ok és következmény is a hipertónia kialakulásában A mitrális apparátus fokozott kalcifikációja és az inotrópia csökkenése szintén a menopauzális változásokkal jár együtt 16, A női nemet alapvetően rövidebb testméretéhez tartozó rövidebb artériás fa, gyorsultabb pulzushullám, nagyobb augmentációs index, és gyorsabb szívműködés jellemzi.

A gyorsabb szívműködés következtében rövidebb diasztolés idő és gyors diasztolés vérnyomásesés, kisebb lökettérfogat és alacsonyabb szisztolés és diasztolés vérnyomás alakul ki a nőkben a férfiakkal összehasonlítva. A korosodással, pontosabban a változás korával az ösztrogén hatásainak kiesésével elasztin és kollagén akkumuláció indul meg az artériás rendszerben az aorta falában. Ez a pulzushullám sebességének fokozódását okozza, méghozzá nagyobb és gyorsabb mértékben a nőknél mint a férfiaknál.

Az idők folyamán a szisztolés vérnyomás értékének növekedését is nagyobb mértékű emiatt, és így fordul meg az arány a férfiak és nők között a hipertónia vonatkozásában a postmenopausa idejében Ennek következményeképp 50 éves kor felett időskori izolált szisztolés hipertónia gyakorisága is nagyobb nőkben, mint férfiakban 19, Menopausaban az endogen NO produkció is csökken így sympathoadrenal rendszer hipertónia endotél függő vasorelaxáció sérül, de az ateroszklerotikus folyamatok is felgyorsulnak.

Acute reactive hepatitis in pregnancy in: Orvosi Hetilap Volume Issue 11 ()

Így a fokozott thrombocyta aggregáció, a gyulladásos sejtek kitapadása az erekben, a lokális prosztaciklin termelés csökkenése és a simaizomsejtek felszaporodása és vándorlása mind aterogén irányban hatnak. A változások sympathoadrenal rendszer hipertónia az artériafal merevségét okozzák, a nagy rugalmas és a középnagy erekben csökken a tágulékonyság.

A megfigyeléseket klinikai vizsgálatok eredményei is alátámasztják: Nemrégiben közölt vizsgálatban Staessen és munkatársai a nagy artériák ruglamasságában bekövetkezett változásokat követték nyomon az ultrahang technika segítségével. Tanulmányukban arra a következtetésre jutottak, hogy az aorta merevségét önmagában a menopausa is fokozza, hozzájárulva ezzel a szisztolés nyomás emelkedéséhez és a pulzusnyomás növekedéséhez Nem gyógyszeres kezelés: Posztmenopauzában a hipertóniás nők gyakran több rizikó tényező kockázatát is viselik.

Egyrészt a kor és a magas vérnyomás már eleve kettős támadáspontot jelent, azonban gyakran túlsúlyosak, és a lipid paraméterek kedvezőtlen változásai, valamint inzulin rezisztencia, csökkent glucose tolerancia is társul a sympathoadrenal rendszer hipertónia rizikó faktorokhoz. A kockázati tényezők együttes jelenléte a veszélyeztetettséget hatványozottan fokozza, így azok egyenkénti gondos felkutatása után egymás utáni korrekciójukra kell törekednünk. A rizikó státus felmérése után a nem gyógyszeres kezelés, az életmódváltás jelentőségét kell tudatosítanunk.

Thoughts about beta blockers as anti-hypertensive drugs

A TOMHS Treatment Of Mild Hypertension Study vizsgálat eredményei óta tudjuk, hogy a nők hipertóniájának kezelése során az életmódváltás kevésbé sikeres, mint a férfiaknál, talán legfőképpen azért, mert a nők a súlyukból annak hormonális okai miatt is kevesebbet tudnak leadni. Az ülő életmód elkerülése azonban nagyon fontos, a naponta percnyi testedzés, akár csak erőteljes séta formájában is, a testsúly és a vérnyomás csökkentése 22 mellett az oszteoporózis megelőzésében is segítséget nyújthat.

A napi kéz-kéz hipertónia beiktatott mozgás mellett a megfelelő diétás kiegészítések: a sóbevitel visszaszorítása, a zsír- és szénhidrátszegény étkezések, sok rostanyag, zöldség és gyümölcs fogyasztása is csökkentett kalóriabevitelt eredményez és Hgmm-ben kifejezhető vérnyomáscsökkenést is a DASH Dietary Approaches to Stop Hypertension vizsgálat eredményei szerint Az alkoholfogyasztás redukálása napi grammra, napi 1,5 dl bor véd a kardiovaszkuláris veszélyeztetettséggel szemben.

A dohányzás felfüggesztésére és a stressz helyzetek kerülésére való bíztatás is fontos része a terápiának. Erre vonatkozólag az érvényben lévő ajánlások nem tesznek sympathoadrenal rendszer hipertónia a nemek szerint.

Megállapítást nyert nagy nemzetközi hosszú távú vizsgálatok eredményei alapján, hogy a nők és férfiak egyformán reagálnak az antihipertenzív kezelésre Tekintettel azonban a menopauza korba lépő nők speciális helyzetére, az irodalomban számos utalást találunk erre 25,26,27,28,29, Posztmenopauzában gyakori a rizikótényezők halmozódása, a lipid profil kedvezőtlen átalakulása, az obesitas, a csökkent glukóz tolerancia és a diabetes mellitus megjelenése is.

sympathoadrenal rendszer hipertónia

Lehetőség szerint olyan gyógyszert kell választanunk, amely mellékhatásaival nem rontja tovább a beteg állapotát. A thiazid diuretikumok megfékezik az osteoporozist, azonban számolnunk kell a tartós alkalmazásuk során kialakuló hiperlipémiával, valamint hipokalémiával és hiponatrémiával, melyekre szakirodalmi adatok szerint a nők hajlamosabbak, mint a férfiak.

Ezért a diuretikumokat kis dózisban és gyakran kombinációs terápia egyik tagjaként javasolt alkalmaznunk a változás korát már betöltött hölgyek antihpertenzív kezelésében.

A diuretikumok szerepe a kombinációs kezelés kialakításakor alapvető, terápiás kiegészítő, komplementer hatásuk miatt. A béta-blokkoló kezelés a posztmenopauzális hipertóniához társuló koszorúér betegség kezelésében igazolt előnyei miatt fontos szerepet játszhat ismert mellékhatásai ellenére is.

sympathoadrenal rendszer hipertónia

Ezek kiküszöbölésére célszerű a harmadik generációs béta1,béta-2, és alfa blokkoló hatással is bíró úgynevezett vasodilator típusú szerek közül választanunk. Ezekben a vizsgálatokban hosszú hatású dihidropyridin típusú Ca-antgonisták előnyei bizonyosodtak be. Metabolikus szempontból semlegesnek is a Ca-antagonisták csakúgy mint az ACE-gátlók és szelektív alfa-1 gátlók is.

sympathoadrenal rendszer hipertónia

A centrália hatású imidazolin agonista moxonidin sympathoadrenal rendszer hipertónia rilmenidin egyaránt kedvező lehet a hipertónia ezen speciális fajtájában Postmenopausalis hipertónia terápiájában ugyanis a szimpatikus aktivitás gátlására ható szerek is előnyösek lehetnek a korral és a menopausaval együtt fellépő szimpatikus aktivitás feltartóztatásában Számos klinikai vizsgálat eedménye utal arra, hogy a perifériás szimpaikus idegeknek fontos szerepük van a hipertóniában és újabb kisérletek eredményei tanusítják hogy lehetnek olyan eltréséek a központi odegrendszer szimpatikus magvaiban melyek fokozott szimpatikotóniára és hipertóniára hajlamosítanak.

Az ösztrogén vesztés -a posztmenopauzális állapot- a szimpatikus idegrendszert több módon aktiválja: a a szimpatkus tónus fenntartásáért felelős agyi magvak aktivitásának befolyásolásával, b a szimpatikus idegrendszer baroreflexes szabályozásának gyengítésével, c a perifériás faktorok közvetlen befolyásolásával A menopausa körnéykén lévő nőknél az ösztrogén pótlása csökkenti a szimpatikus aktivitást, sebészeti beavatkozás követketében létrejött menopausa azaz ösztrogénhiányos állapot pedig szimpatkus hiperaktibitást eredményez Az utóbbi évtizedek kutatási eredményei az endotélium vaszkuláris homeosztázisban betöltött alapvető egyensúlyozó szerepére világítottak rá, mely aktív endokrin szervként működve számos szabályozó rendszerünk alapját képezi.

Döntő szerepet játszhat többek között az érrendszer vasoregulációjában, az ér átmérőjének szabályozásában, az érfal simaságának, a vér folyékonyságának biztosításában, a vér alvadékonyságának befolyásolásában és az atherogenezis feltartóztatásában is Kimutatták, hogy a rizikófaktorok hatására az endotélium működése károsodik és endotél diszfunkció alakul ki, ami a kardiovaszkuláris betegségek kifejlődésének egyik első lépcsőfoka.

A hipertónia és a menopauza egyaránt endotél diszfunkciót hoz létre Jó választásnak ígérkezik ezért posztmenopauzális hipertóniában azon gyógyszereknek alkalmazása, melyek az endotélium működését képesek helyreállítani.

A fizikai rehabilitációs magas vérnyomás, magas vérnyomás

Az antihipertenzív szerek közül a Ca-antagonisták bizonyos csoportjáról, a harmadik generációs béta-blokkolókról és a szöveti típusú ACE-gátlókról ez már bebizonyosodott. Az endotél diszfunkció csökkentésének képessége a HMG Co-A reductase gátlószerekkel, a sztatinokkall és az ösztrogénnal kapcsolatban már előzőleg is ismert volt.

Az ösztrogén és a szöveti típusú ACE-gátlók endotélvédő mechanizmusait összehasonlítva az utóbbiak posztmenopauzalis hipertóniában történő alkalmazásának kettős indikációja tűnik igen előnyösnek: a vérnyomás csökkentése és az érfali célszervvédelem megvalósítása mellett a hormonhiányos állapotban létrejövő endotéldiszfunkció korrekcióját is elősegítik.

EKG: Hypertrophiák-Kamrahypertrophiák 2018

Alig van olyan klinikai vizsgálat, melynek kérdésfeltevése kifejezetten a posztmenopauzalis nők sympathoadrenal rendszer hipertónia irányul, MADAM Moexipril as Antihypertensive Drug After Menopause program talán az egyetlen, amelyben - a hazánkban egyébként nem elérhető moexipril - hatékonyságát vizsgálták és igazolták is több egyéb antihipertenziv szerrel való összehasonlításban is.

Áramlás indukálta dilatáció mérésével FMD : az alkari arteria brachialis áramlás indukálta vasodilatatív képességének változásával detektálták az endotélium működését, mivel az NO felszabadítás egyik legerősebb ingere az áramlás maga az un. A 4 alkalmazott antihipertenzív szer közül - quinapril, enalapril, losartan, amlodipin - egyedül a quinapril kezelés nyomán történt szignifikáns változás az áramlás indukálta vasodilatációban A HOPE vizsgálat eredményét sympathoadrenal rendszer hipertónia többször idézik postmenopauzális nők hipertóniájának kezelésének témakörében, bár a vizsgálat eredetileg nem a postmenopausalis nők hipertóniájának tanulmányozására irányult.

A tanulmányban 55 évesnél idősebb beteg vett részt, és ebből sympathoadrenal rendszer hipertónia volt. A vizsgálat célja a kardiovaszkuláris eseményekre gyakorolt hatás felmérése volt nagykockázatú, bal kamrai diszfunkcióban nem szenvedő betegeknél.

Tehát közel hipertóniás postmenopauzában lévő nő hipertónia kezelésére is lehetett következtetni. A vizsgálat elsődleges összetett végpontja a miokardiális infarktus, a stroke, és a kardiovaszkuláris eredetű halálozás volt. Bár a vérnyomás csökkentés mértéke kicsiny volt, 2. A női csoportot külön elemezve lényegesen kevesebb stroke, miokardialis infarktus, szívelégtelenség, szív eredetű halálozás fordult elő az ACE gátlóval kezeltek között Az ACE gátló kezelés eredményessége posztmenopausális nők hipertóniájában a metabolikus neutralitás és az ösztrogénn hatásaival megfigyelt szinergizmus miatt is kedvező lehet.

A Ca-antagonista amlodipin, az ACE-gátló lisinopril, a thiazid típusú chlortalidon összehasonlító elemzése történt meg. Szignifikans különbség nem mutatkozott, relativ mértékben a chlortalidon okozott legnagyobb rizikócsökkentést a kombinált elsődleges végpontok tekintetében: fatalis és nem fatális miokardiális infarktus vonatkozásában Mellékhatások tekintetében az ACE-gátló szerek által kiváltott köhögésre a nők gyakrabban panaszkodnak, általában véve is gyakrabban jeleznek mellékhatásokat, mint a férfiak A stroke, a hirtelen halálozás és a miokardialis infarktus kockázatának fokozódását a bal kamrai izomtömeg növekedésével is összefüggésbe hozták.

Schmieder 39 és munkatársai az ACE-gátlók bal kamrai hipertrófia csökkentő képességét találták a leghatékonyabbnak, Gosse és mtsai 40 pedig a diuretikumok bal kamrai izomtömeg csökkentő képességét találták effektívebbnek a többi gyógyszercsoporttal szemben.

Az 50 év feletti hipertóniás nők rizikóstásuszát tekintve a gyógyszerelést nagy valószínűséggel HMG-CoA reduktáz gátlószerrel - sztatinnal -is ki kell egészíteni. Menopauza után a nők hipertóniájának kezelése a nők kardiovaszkuláris rizikó csökkentésének releváns kérdése. A nők életük közel egyharmadát hormonhiányos állapotban töltik el, amikor az ösztrogén védő hatása már nem juthat érvényre.

A kor előrehaladása és a hormonhiányos állapot önmagában rontja a rizikóprofilt, hipertónia kialakulásával tovább fokozódik a kardiovaszkuláris események bekövetkeztének valószínűsége. Bár a hormonok visszapótlásának ideája logikus és a női nemi hormonok élettani hatásai vaszkuloprotektívek, a hormonpótló kezelés a nők kardiovaszkuláris sympathoadrenal rendszer hipertónia csökkentésére sem primer prevencióban, sem szekunder prevencióban nem alkalmas az eddig lezárult prospektív vizsgálatok eredményei szerint.

A hipertónia kezelésében az egyedi, személyre szabott terápia elvét kell követnünk, a társbetegségekhez illesztve, a rizkóprofilt is figyelembe véve a gyógyszerválasztásnál.

A vérnyomás csökkentésén túl a célszerv védelem biztosítását is szem előtt kell tartanunk. A szív, a vese, az agy és a szem védelme mellett az érrendszer nyitottságának őrzése, és ezen belül az endotél funkciójának helyreállítása is fontos feladatunk a posztmenopauzális hipertónia kezelésében.

sympathoadrenal rendszer hipertónia

További a témáról